Kalapos-kövek

Bozsok község mellett találjuk a Kalapos-köveket a Kőszegi-hegység legvadregényesebb részén. A zöldpala kőzet felszínen lévő sziklaalakzatai érdekes formákkal örvendeztetik meg az arra járó turistát.

A Kőszegi-hegységben zöldpalát csak Bozsok környékén találunk. Kialakulása a földtörténeti középkorba (jura, kréta) tehető, amikor ezen a területen egy születő óceánhoz köthető vulkáni tevékenység folyt, melynek során az óceáni kérget létrehozó vulkáni kőzetek képződtek. A későbbi nyomás- és hőmérsékletváltozás átalakító ereje ezeket a kőzeteket alakította át zöldpalává. A folyamat az Alpok felgyűrődéséhez köthető.

A tengeri környezetben üledékképződés is folyt. A meszes anyag keveredett az egykori vulkáni kőzetekkel, de megmaradt a metamorfózis után is, mint puhább, könnyen málló rész. A zölpala felszíni alakzatai annak köszönhetőek, hogy a meszes rész könnyebben mállik, míg a keményebb kőzetek ( "kalapok" ) jobban ellenállnak az időjárásnak.

A környékhez helyi legendák is fűződnek:
Az egyik legenda úgy tartja, hajdan óriások jártak erre és a sziklák az óriások kitört fogai. A másik történet szerint az egyik barlangban az ördög lakott, aki dühében, hogy a Szent Vid-hegyen kápolnát építenek, úgy beverte a fejét az egyik sziklába, hogy azon egy nagy horpadás keletkezett. Így jöttek létre a Kalapos-kő és a hozzá közeli Széles-kő különös sziklacsoportjai.

Forrás

Útvonaltervezés